Vizuomotoros fejlesztés= ábrázolás

A gyermek számára az ábrázolás játék, amit mindig örömmel végez. Mi pedig szeretünk játszani!

Az ábrázolás érdekes témáival a gyermek figyelme fejleszthető. Élmények hatására érdeklődésük szélesedik, sikerélmények hatására ábrázolóképességük fejlődik.
Az ábrázoló tevékenység alapja a tárgyakról szerzett sokoldalú tapasztalat (tapintás, irányok, mozdulatokkal való utánzás, megfigyelés), anyagok, eszközök tulajdonságainak megismerése.

Különböző anyagok tépésével nemcsak a taktilis ingerek sokoldalú megtapasztalása a fontos, hanem az a szem-kéz koordináció és figyelem, amivel a mozdulatsort végrehajtja.
A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények átéléséhez. Gazdagodnak képzeteik, fejlődik képzelőerejük, kreativitásuk.

Miért jó a kutyás terápia?

A hozzánk járó gyerekeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakvélemény alapján, sérülés specifikusan fejlesztjük.
Az értelmileg akadályozott gyermekek csoportját a sokféleség jellemzi.A nehézségek az értelem, mozgás és önellátás terén jelentkeznek. A fejlesztés akkor eredményes, ha a gyermek a saját fejlettségéhez képest a lehető legnagyobb önállóságra tesz szert.
Célunk, hogy a gyermek megtapasztalja, hogy a társas kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen az anyanyelv ismerete és használata, ezért motiváló tevékenységeken keresztül anyanyelvi élményeket szerez,
melyeket szituációba ágyazva gyakorolhat.

Az önálló tanuláshoz szükséges képességek javításának, fejlesztésének képessége a legfőbb célunk. Emellett kiemelt fontossággal bírnak: a fogyatékosságból eredő kommunikációs, kognitív, szociális hátrányok csökkentése, kompenzációja.
A pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése mellett a motoros funkciók fejlesztése (nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, egyensúlyérzék), az iskolai követelményekhez kapcsolódóan az ütem- ritmusérzék fejlesztése, irányok, térirányok ismeretének fejlesztése.
Az önkiszolgálás területén a kutya gondozása, ellátási feladatainak megismerése, gyakoroltatása, amely elősegíti az egyéni felelősségvállalás érzését. Célunk az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása. 

Farsangra hangolódva...

A farsang  a mulatozások, bolondozások ideje. Sokat táncolunk, énekelünk az oviban is ebben az időszakban. Megtanuljuk az egyszerűbb tánclépéseket, amelyeknek az utánzásához nem kis odafigyelésre van szükség.  Készülődünk a farsangi bálra, van aki titokban tartja, más örömmel újságolja el, hogy milyen jelmezbe fog bújni. Álarcokat, maszkokat készítünk, amelyeket játékidőben is szívesen felhúznak a gyerekek. 
Mi boszorkánylépcsőt készítettünk dekorációnak, amely egyrészt a finommotorikájukat, a szem-kéz koordinációjukat és a kreativitásukat is fejlesztette.

Versek farsangra!

Osváth Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.

Illatozik, nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.

Már a tálon
a sok fánk,
fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.

Ránk nevet 
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang
gyerekek.

Drégely László: Farsangi bál

A zenészek muzsikálnak,

fürge lábak táncot járnak.

Járja Sára, meg a párja,

víg a kedvük itt a bálba'.

Táncol a bohóc, huszár, medve,

Sanyi manó, Mek-mek kecske,

Mazsola is vígan járja,

Böbe baba lett a párja.

Sürög-forog a sok népség,

reggelig tart a vendégség.

 


Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc
a nevem
Cintányér a
tenyerem.

Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném ha
szeretnél!

Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz
elmehetsz!

Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.

Kezdődik
a nevetés,
Tíz forint a
fizetés.

Ha nincs pénzed,
ne nevess.
Azt nézd innen
elmehess!

Jengára fel!

Gondolom mindenki számára ismerős ez a játék, de hiszem, hogy mindenképpen szót kell ejtenünk róla, már csak azért is, mert fejlesztési lehetőségek tárházát nyújtja.
 A Jenga egy ügyességi társasjáték, amit akárhányan játszhatunk, mégsem unalmas, hiszen mindenki feszült figyelemmel várja, hogy vajon mikor fog összedőlni a torony.

A társas rendkívül egyszerű összetevőkből áll, csupán 54 fahasáb alkotja a Jengát. Ezen kívül mindössze végtelen nyugalomra, sziklaerős kézre és óriási figyelemre van szükség. A játék elején ezeket a hasábokat hármasával építjük egymásra , így 18 emeletet kapunk. A játék lényege, hogy minél magasabbra építsük a tornyot, úgy, hogy az ne dőljön össze. A játékosok egyesével egy-egy hasábot húznak ki az épületből, majd azt a torony tetejére helyezik. Ez a társas tényeg nagyon egyszerű, azonban van egy pár szabály, amihez tartanunk kell magunkat. Legfőbb szabály, hogy csak egy kézzel lehet hozzányúlni hasábokhoz, tehát érdemes az ügyesebbik kezünket használni. További megkötést jelent, hogy nem építkezhetünk csak úgy kedvünkre, vagyis mindig fel kell tölteni a teljes sort, hogy tovább haladhassunk. Tehát mindhárom helyet ki kell használni a torony tetején. És az utolsó szabály pedig az, hogy csak olyan sorból húzhatunk ki hasábot, ami fölött teljes sor van, azaz nem vehetünk ki olyan elemet, ami fölött csak egy vagy két fahasáb van.

A játéknak nincs nyertese, csak vesztese van, méghozzá az, akinél összedől a torony. 

Számolni jó!

A számfogalom fejlesztése

(Általános) fejlesztendő területek:

• Tájékozódás saját testen, térben, síkban és időben.
• Vizuális észlelés fejlesztése.
• Figyelem és emlékezet fejlesztése.
• Gondolkodás fejlesztése.
• Auditív észlelés fejlesztése.
• Szerialitás fejlesztése.
• Beszéd és nyelv fejlesztése.
• Mozgás-beszéd-ritmus koordináció.

Elemi számolási készség fejlesztésének meghatározó elemei:

• Sok, kevés, semmi fogalma.
• Növekszik, csökken.
• Számlálás növekvő és csökkenő sorban.
• Tő- és sorszámnevek.
• Megszámlálás.
• Mennyiség egyeztetése számnévvel, mennyiséggel.
• Mennyiségi relációk alkotása.
• Egyenlőség, egyenlőtlenség.
• Alapvető matematikai szimbólumok értelmezése.
• A számkép fogalma.

Természetes szám esetében

• Viszonyítás nélküli fogalmak: nagy, kicsi, hosszú….
• Összehasonlítás: vizuális észleléssel, emlékezetből, becslésre.
• Összemérés: feltétele, hogy térben és időben együtt legyenek a mennyiségek. Itt alakul ki az ugyanannyi és az ugyanakkora fogalma.
• Mérés: adott egységhez viszonyítva megállapítjuk a mennyiség mérőszámát.

Halmazok esetében

• Tulajdonságok szerint halmazok képzése.
• Halmazok összehasonlítása, azonosságok, különbségek megállapítása.
• Hozzárendeléssel különböző halmazok elemeinek párosítása egy másik halmaz elemeihez, a megfeleltetések gyakorlása.
• Állandóság felismerése a téri elrendezés ellenére.
• Osztályozás: azonos elemszámú halmazok kialakítása különböző tárgyakkal, a megfelelő számjegyek hozzárendelése.
• Sorozatképzések: különböző elemszámok és halmazok sorba rendezése, növekvő és csökkenő sorok alkotása.
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  

Taktilis fejlesztés jelentősége

Az észlelés az idegrendszerhez kötött folyamat, mely az érzékelésen keresztül valósul meg. A külvilág ingereit az érzékszerveink segítségével érzékeljük, ezek az ingerek ekkor még fizikai ingerek, ám amikor az érzékszervek továbbítják az idegrendszer felé, átalakulnak kémiai ingerekké, ingerületté. Ezzel az ingerrel kezd el dolgozni az agyunk.Az idegrendszer megfelelő részében megkezdődik az inger feldolgozása.

A taktilis észlelés a bőrünkkel történő tapasztalatszerzést jelenti. Idetartozik az érintés, nyomás, fájdalom, hőmérséklet észlelése. Ez a legősibb észlelési készségünk, hiszen az anyaméhen belül folyamatosan körülöleli a magzatot a kellemes, langyos közeg, a magzatvíz, folyamatosan impulzusokat juttatva így a bőrünkről a kialakuló és fejlődő idegrendszernek. A saját test észleléséhez járul hozzá mindez.

A születés után is fontos szerepet tölt be, mindannyian tudjuk, hogy a csecsemő mindent megérint, kezébe vesz, sőt olyannyira a tapintás útján ismerkedik a világgal, hogy még a szájába is veszi a tárgyakat, hogy szájtéren belül is információkat gyűjtsön róluk, ezáltal a környező világról.
Minél több tapasztalatra tehet szert gyermekünk tapintás útján, annál több információja lesz a saját testéről is. Íly módon alakul ki a kép gyermekünkben arról, hogy valójában ő meddig is tart a külvilágban, mik a testhatárai. Ez egy nagyon fontos tudás, ugyanis  csak akkor tudjuk felmérni a környezetünk, a külvilág dolgainak távolságát testünkhöz képest ha saját testünkről megfelelő képünk alakult ki. Ez a tudás a feltétele annak, hogy ha valamit el szeretnénk érni, azt el is érjük, illetve ha valamit ki akarunk kerülni akkor azt kikerüljük. Azonban egy taktilis inger nem pusztán a tapintásos tapasztalatok tárházát bővíti ki, és nem csupán a szilárd testtudat kialakulását eredményezi. Előrelendíti valamennyi érzékelési terület fejlődését. Azok a játékok, melyekben előkerül a tapintás, illetve más érzékelési területek, mély nyomot hagynak az idegrendszerben, és hatékonyabb tanulási folyamatokat indítanak el.